2009. április 30., csütörtök

Szieszta után



Annyira fincsi volt az ebéd,hogy elnyomott az álom. Amikor felébredtem,a gondolkodó gombámon találtam magam.
Azon töprengtem,vajon,kaphatnék-e még egy kis gesztenyés pulykát. Ha nem,az sem baj,kiegyezek egy kis tejcsivel is.

Gesztenyés pulykamell




Anya ma gesztenyés pulykamellet adott nekem ebédre. Nagyon szeretem, ezért addig ettem, míg már a fülemen is az folyt.

De tudjátok, anya olyan irigy, nem adott csak egy kis csészényit. Pedig volt ám még az üvegben, én láttam!