Baglyok és gomba.

Szia mindenki!
Régen jártam itt, mutatom mik születtek nálam mostanában. Mert nem tétlenkedtem ám addig sem míg nem írtam új bejegyzést. A pöttyös pamutblúzból amit még korábban szereztem, baglyok születtek. Ezek most nem gyapjúval, hanem szilikonos vatelinnel vannak töltve. Moshatóak, a gyapjúhoz képest viszonylag gyorsan száradnak.
Tegnap este lettem készen egy puha, ölelgetni való gombával, amit polárból és pamutból varrtam, ez is vatelinnel töltött.
...és már mutatom is.

A figurákat itt tudod megvásárolni : Cukotás holmik.
Mit kapsz, ha nálam vásárolsz? A kiszemelt figurán túl, a figurára fordított időmet és figyelmemet, a varrás örömét, és szeretetét, amivel feltöltöttem őket. Hálát, hogy az én munkáim közül választottál.
Amit Te adsz nekem azzal ha nálam vásárolsz, sokkal több mint gondolnád. Egy kézműves családot támogatsz, egy otthon dolgozó anyát. Segítesz hogy tovább dolgozhassak. Elismered a kézműves termékek értékét, és a vásárlásoddal mások felé is ezt közvetíted. A gyermekednek is ezt tanítod.
Köszönöm! :)

Manók a csíkos trikóból.

Még tegnap elkészítettem a manóbelsőket, de végül nem tudtam befejezni és készre varrni őket. Nem igazán láttam magam előtt, mit is csinálok. Aztán reggel már biztosabb voltam magamban, majd nekiláttam a sapik varrásának. Gyönyörű napos idő volt, kiültem a folyosóra napfürdőzni. Nem is igazi folyosó ez, amolyan izé. Egy régi parasztházban lakunk, az előző tulajdonos beüvegezte a verandát, meglehetősen hányaveti módon. Téliesítettnek cseppet sem nevezhető, de ilyen szép időben jó oda kiülni. Zenéket hallgattam, néztem a kertben játszó gyerekeimet, a lüke macskáinkat akik lelkesen szurkoltak hogy a madarak leessenek a tujáról, s közben sorra elkészültek a kis csíkoskák.
Arra gondoltam, megörvendeztethetnek még valakit a tél során.
Amit kapsz ha megvásárolod ezeket a kis csíkosokat.
6 db vicces, 10 cm alacsony, gyapjúval töltött manót, akik bár egyformának tűnnek, mégsem azok.
Remek csüngő díszei lehetnek polcnak, ablaknak, karácsonyfának, de kísérhetik az ajándékaidat is.
Amit te adsz nekünk.
Támogatod a kézművességet, segítesz hogy tovább dolgozhassak, és mások felé  azt közvetíted, az újrahasznosított termékek is értéket képviselnek.
Köszönöm! :)
U.i: A fotón látható fém kis fát, Payafa készítette. Remekül lehet használni fotózáshoz, bár eredetileg ékszerfának készült.

Nyuszifiú

Tegnap a kék kasmír fiú pulcsi volt a soros. Délután nekiültem, a varrógépem is előkerült, mert az előzőnapi kézi varrástól megfájdult a csuklóm és a fájdalom elég kitartónak bizonyult. Nem szeretnék ízületi gyulladással kínlódni, úgy határoztam hát, ez a baba géppel fog varródni.
Az asztal túlsó végére mellém telepedett a nagylányom Szami, ő tanult én fejet formáltam. Közben kérdezgetett, mit hogy fogok csinálni, segített ötletelni, mi készüljön a fejhez. Időközben Abi is mellénk kucorodott, ő a megfontolt hat éves, sorra vette a lehetőségeket.
- Ez a pulcsi túl kicsi. Olyan babás. Nem adod inkább nekem?
- Nem, nem, ebből baba lesz.
- Szerintem csinálj egeret, az talán kijön belőle.
- Annál egy kicsivel nagyobb valamire gondoltam.
- Elefánt? Á, az nem fog ráférni, talán egy fület kifut.
- Csináljak egy fület?
- Jaj de ijesztő! A fül aminek feje nőtt! Nem az nem jó, senki nem veszi meg, bár disznósajtban szokott fül lenni, abba jó lesz.
- Szerintem nem akar majd játszani vele senki.
- Legyen inkább nyuszi.
- Répával?
- Nem gondoltam répára, de végül is a gazdája adhat majd neki.
- Oké, legyen nyuszi.
- Legyen!
És kiszabtam a testet, megtöltöttem gyapjúval. Eleinte nagy volt a fejetlenség, de miután a helyére került, határozottan nyunyónak tűnt. Azért megkérdeztem még a fiúkat is.
- Szerintetek mi ez? - Bendi óvatosan rákérdezett.
- Ööööö, egy nyuszi?
- Ühüm. Domi szerinted?
- Részeg gumikacsa.
- Te! Most komolyan. Látszik hogy ez egy nyuszi?
- Nem. - És vigyorgott a büdös kölök, imádom a gödröcskéket az arcán.
- Szét csikizlek! Addig fuss míg van mivel!
- Jó, jó nyuszi, szép kis nyuszi, csak ne csikizzél már!
Megnyugodtam hogy felismerhető :) Még megkapta a sminkjét, fotózáshoz készen várta a reggelt.
Mit kapsz ha megvásárolod ezt a figurát?
Sok nevetést, viháncolást, gyerekzsivajt. Kezem munkáját, 3,5 óra figyelmet,  csupa szép gondolatot. Kókuszos süti illatát, kávé zamatát, a gyapjú és kasmír puhaságát.
Amit te adsz nekünk.
Elismerést a kézműves munka iránt, amiért hálás vagyok neked. Lehetőséget hogy tovább dolgozhassak. Esélyt, hogy még sok figura születhessen.
Nem mellékesen, megmentesz egy régi holmit a pusztulástól és a szemétteleptől. Azzal hogy így teszel, mások felé is ezeket az értékeket közvetíted.
Köszönöm!

Cica baba

Íme a bébi kardigán második élete. 25 cm magas, pufi képű, kicsit álmos szemű kézzel varrott cicó. Neve nincs, majd az új gazdája ad neki.
Úgy gondoltam, minden figurának lesz egy születés leírása, hogy bárki ismeretlenül is közelebb kerülhessen hozzá.
Fukszia cica érkezése
Ha ezt a figurát megvásárolod, azzal az alábbiak is a birtokodba kerülnek.
Átkerékpározva a fél várost, haza vittem a kis kardigánt, kézzel kimostam és kiteregettem. Türelmetlenül nézegettem, megszáradt e már a napon, majd mikor igen, magammal vittem a varrós dobozomhoz. Itt aztán kézbe vettem forgattam, gondolkodtam rajta mi is legyen. Abi dicsérte: ó de szép, ó de puha, még meleg a naptól. Mi lesz belőle? Baba?
Igen, baba.
Majd elővettem a gyapjút, fejet formáltam belőle. És mindeközben sorra kapta a szebbnél szebb érzéseket, Abi érintéseit. Beszélt hozzá, becézte, minél inkább hasonlított egy babára annál inkább. Testet varrtam, kitömtem, közben zenét hallgattam és éreztem valami szép dolog történik.
Zenén, érzéseken és becézésen túl, a babával kapsz az életünkből öt órahossza osztatlan figyelmet, ennyi idő kellett hozzá, hogy a kardigánból baba legyen.
Amit te adsz nekünk, ha megveszed:
Támogatsz egy kézműves családot, hozzájárulsz a környezetvédelemhez, segítesz nekem tovább dolgozni. Azzal ha a babát megmutatod másoknak is, azt hirdeted, a régi is képes megújulni, ezzel észrevétlenül te is megújulsz. :)
Köszönöm.

Az első tudatos kör

Eddig úgy jártam turiba, hogy kilestem mikor a legolcsóbb és vettem esztelenül egy nagy szatyor cuccot. Aztán itthon rájöttem, hogy nem is igazán tetszenek.
Ez alkalommal teljesen tudatosan, előre megfontolt szándékkal bálabontásra mentem. Valami különlegeset akartam. Mivel érzés terápiában vagyok, elhatároztam csak és kizárólag azt veszem meg ami iránt vonzalmat érzek. Nem baj ha nem jó senkire, az sem ha nem trendi...csak legyen benne valami különös.
És mentem a kupacok között, kerülgettem a veszetten túró embereket, és arra gondoltam, nemrégen még én is így kupacoltam.
Aztán egyszer csak megpillantottam egy fa láda sarkában az egyiket. Lelki füleimmel hallottam amint azt mondja, vigyél haza, nem akarok géprongy lenni! Jó leszek, ígérem.
És a fukszia színű 3 hónapos babákra való kasmír kardigánt így követték a többiek. Egyik puhább és ölelni valóbb mint a másik. Hazahozva kimostam őket kézzel, Majd száradás után lefotóztam mindegyiküket, és most rajtam a sor hogy lelket adjak nekik.
Időközben éjszaka, megszületett az első figura.

Újrakezdés

Hát bizony régen jártam erre. Sok minden történt velünk az elmúlt években, jó és kevésbé jó dolgok egyaránt. Zömmel azt hiszem a vacak dolgok voltak túlnyomórészben, ezért nem is beszélnék róla túl sokat.

Életemnek ebben a szakaszában megérett a blogom a megújulásra, így elhatároztam, rendbe szedem a dolgokat, új fejléc, háttér, és új bejegyzés.

Tartalmilag egy kicsit lesz csak más mint régen. A jelentős különbség abban fog megmutatkozni, hogy cukotaságaim az újrahasznosítás jegyében születnek majd. 

Elhatároztam hogy a semmiből, a sehonnan létrehozok valamit amiben otthonosan és komfortosan mozgok, talán mások örömére is. Az évek során elhasználódtam, meg is koptam kicsit kívül is, belül is, a régi pulóverekhez és kabátokhoz hasonlatosan, s a belőlük varrott új tárgyakon keresztül én is újraszületek kicsit. Szóval ez egy terápiás blog lesz, amolyan öngyógyító varrásos, remélem megszépülnek általam a régi holmik, ahogyan talán én is megszépülök tőlük. :)

Garnitúra

Három részes szettet varrtam, egy levél alakú kínáló tál, egy süti illatú szívecske és egy 32x32 cm-es terítő egy csomagban várja új tulajdonosát.