Ma délelőtt kapcsolták vissza az áramunkat, amit a blogos barátainknak köszönhetünk! Nem kis izgalommal indítottam el a számítógépet. Egy kicsit szorongok, mert net nélkül is tudtam az sms-ek ből és Lidércke beszámolóiból milyen sokan segítettetek, de a levelezőm tartalmából kiderült, még komolyabb a dolog :)
Nagyon, nagyon szeretném megköszönni, hogy gondoltatok ránk, és megajándékoztatok bennünket egy új villanyórával, és segítettetek kimászni a gödörből.
Volt aki eljött hozzánk, és kölcsönzött nekünk egy siesta kályhát, volt aki finomságokkal próbálta oldani a feszültségünket, csomagokat is kaptunk, és nagyon sokan a pénzüket osztották meg velünk.
Szeretném, de nem tudom leírni és szavakkal kifejezni mennyire hálás vagyok mindenkinek aki gondolt ránk.
Nem igaz, hogy az emberek hidegek és zárkózottak, vagy hogy csak magukkal törődnek. Ismeretlenül is segítettetek, és ezáltal egy kicsit részesei lettünk egymás életének.
Majd ha kicsit össze szedtem magam, és már nem bőgök, igyekszem válaszolni a levelekre.
Hamarosan jövök még, most megpróbálom utolérni magam :)
10 megjegyzés:
kedvesem, végy egy nagy levegőt! ölellek...
Ugye, most már nem sírsz? :) Pusszantlak.
Nagyon sok puszit küldök én is neked innen Csörögből. :)))))))
Fel a fejjel! Van még remény! :)))
Örülök, hogy megoldódott!
Örülök, hogy megoldódott. :) Egy József Attila vers jutott eszembe:
Nézem a lámpát
Nézem a lámpám. Villamos lámpa.
Fűti egy titkos, rejtett erő.
Tompa árnyékból csillogó élet lesz,
Ahogy belőle fény tör elő.
Nézzétek, milyen megfoghatatlan,
Csupa titok, csupa hatalom.
S mégis, fényével akkor pompázhat csak,
Mikor én, az Ember, akarom!
Midőn lefekszem s oltom a lámpát,
Váratlanul azon akadok:
Mi lenne, hogyha többé föl nem gyúlna,
S örökre sötétbe maradok!
Sajnálom, hogy át kellett éljétek. Nem látjuk az áramot, s mégis van, s nem is oly kicsiny szerepet játszik az életünkben. Gyakran - sötétebb időszakainkban - nem látjuk a minket körülvevő szeretetet, de ott van!
Kitartás! Mindig van megoldás, csak meg kell találni! :)
Szia Timi!
Megpróbáltam írni neked a megadott címre, de mindig visszadobja valami mailbox-hiba(?) miatt.
lepkevarkukacgmailpontcom
Veletek örülök! :)
mi vaaan??? lecci irjal emil-ladamba.
döbbenéses rita.
Én is a könnyeim közt olvastam a bejegyzésedet...
Örülök, hogy már rendben vagytok! Isten óvjon Benneteket!
Megjegyzés küldése