Az első tudatos kör

Eddig úgy jártam turiba, hogy kilestem mikor a legolcsóbb és vettem esztelenül egy nagy szatyor cuccot. Aztán itthon rájöttem, hogy nem is igazán tetszenek.
Ez alkalommal teljesen tudatosan, előre megfontolt szándékkal bálabontásra mentem. Valami különlegeset akartam. Mivel érzés terápiában vagyok, elhatároztam csak és kizárólag azt veszem meg ami iránt vonzalmat érzek. Nem baj ha nem jó senkire, az sem ha nem trendi...csak legyen benne valami különös.
És mentem a kupacok között, kerülgettem a veszetten túró embereket, és arra gondoltam, nemrégen még én is így kupacoltam.
Aztán egyszer csak megpillantottam egy fa láda sarkában az egyiket. Lelki füleimmel hallottam amint azt mondja, vigyél haza, nem akarok géprongy lenni! Jó leszek, ígérem.
És a fukszia színű 3 hónapos babákra való kasmír kardigánt így követték a többiek. Egyik puhább és ölelni valóbb mint a másik. Hazahozva kimostam őket kézzel, Majd száradás után lefotóztam mindegyiküket, és most rajtam a sor hogy lelket adjak nekik.
Időközben éjszaka, megszületett az első figura.